Nem Oké! – szexizmus, hatalmi visszaélések és előítéletek a felsőoktatásban
A szexizmus, az előítéletek és a tanárok hatalmi pozíciójából eredő visszaélések ténye sajnos nem számít újkeletű dolognak, ám jelentős lépéseket nem tettek ellene. Ezért döntött úgy a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatója, Varga Anna Gizella, hogy az intézményben eltöltött öt év után a diplomamunkájában dolgozza fel ezt a kényes témát, amelyet a közvetlen környezetében tapasztalt meg. A Nem Oké! című diplomamunka 2016-ban készült el, konzulense Eperjesi Ágnes volt, az Intermédia Tanszék oktatója. „Ennek a munkának nem lett volna szabad megszületni” – állítja a szerző, aki óriási számú információt volt kénytelen belesűríteni a diplomamunkájába, ami végül hat darab plakátot és egy kiadványt tartalmazott, emellett egy fekete mappában a munka folyamata alatt összegyűlt, főleg tervezőgrafika szakos hallgatók által feljegyzett történeteket a tanári visszaélésekről.
A 2016. június 15-ei diplomavédésén többek között a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Csanádi Judit, és Csejdy Réka kommunikációért és sajtókapcsolatokért felelős vezető, valamint Fiáth Mariann, a Marie Claire magazin egyik szerzője is megjelent. Pár napra rá, június 27-én már Fiáth Mariann cikkében boncolgatja az egyetemi szexuális zaklatások témáját „Azt vesszük föl, akire föláll” – Szexuális zaklatás a hazai felsőoktatásban, de legalább már plakátokon is címmel, s arra buzdít, hogy akarjunk róla beszélni:
„Feltételezhetően a nagykorúság elérésével, a serdülőkort a felnőtt léttől elválasztó határ átlépésével állhat kapcsolatban a tény, hogy ami tinédzserek esetében még felháborít, az főiskolások és egyetemisták történeteiben egy huncut mosolynál komolyabb reakciókat ritkán vált ki. A zavart köldöknézés és sugdolózás egy irányba mutat: a tekintély, mint az üvegplafon, áttörhetetlennek tűnik.” (forrás).
A cikk megjelenését követően, június 29-én az egyetem Rektor Asszonya fogadta Varga Anna Gizellát és Spronz Júliát, aki a Patent Egyesület jogásza, hogy beszéljenek a védésen elhangzott problémák megoldásáról. A találkozón a Rektor Asszony ígéretet tett, hogy az Open Art rendezvény után közösen dolgozzák ki a szükséges lépéseket, valamint felvetette, hogy hasznos lenne, ha a Képző a többi művészeti egyetemet is bevonná a szexuális zaklatás elleni programba. Beszéltek arról, hogy a Képző zászlaja alatt elindulhatna a tanárok edukációja, melynek megszervezését, lebonyolítását Spronz vállalta. A Rektor Asszony továbbá igent mondott arra, hogy helyt adna a Képző a 16 nap a nők elleni erőszak ellen rendezvénysorozatnak is. [Később, amikor a NANE Egyesület megkereste emiatt, helyhiányra hivatkozva visszautasította őket.]
Időközben Gregor Anikóval, az ELTE Társadalomtudományi adjunktusával is felvette a kapcsolatot Varga és Spronz, mivel Gregor néhány munkatársával közösen egy-egy évig zajló kutatást folytatott az ELTÉ-n előforduló szexuális zaklatásról. Az egymástól független, de közös gondolkodás eredményeként az ELTE megrendelte Varga diplomamunkájának a terjesztését.
A tanárom benyúlt a pólóm alá címmel megjelent írásban (Index.hu, 2016.06.22.) Csanádi Judit és az ELTE Rektori Kabinet Kommunikációs Irodájának képviselője is azt nyilatkozta, hogy ősztől megkezdődnek a változások felé tett lépések. Többek között arról beszél, hogy
„szembesítő, figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő akciókkal kell az oktatók, egyetemi dolgozók figyelmét felhívni azzal kapcsolatban, hogy mi számít zaklatásnak, hogy adott esetben az is zaklatás lehet, amiről ők nem tudják, hogy az: egy oda nem illő érintés, viccelődés is, ezért alapvető az erről való beszélgetés.” (forrás)
Spronz szerint a hallgatóknak ismeretterjesztő kiadványokat kéne kapniuk az egyetem megkezdésekor és nyilvános protokollt kell kidolgozni.
A magyar egyetemeken történő gyakori szexuális zaklatásokról és azok eltusolásáról jelent meg egy átfogó írás az azóta megszűnt Népszabadságban (2016. 08. 24.):
„A szexuális zaklatás témakörét többnyire az egyetemek is elintézik annyival, hogy kikötik, „az oktatók nem élnek vissza az oktató-hallgató közötti függőségi viszonnyal”, és „az oktatók kizárólag a tanulmányi, illetve egyetemi ügyekkel kapcsolatban adnak iránymutatást a hallgatóknak”, valamint előírják, hogy a szóbeli vizsgákat az oktatók úgy szervezzék meg, hogy elkerüljék a négyszemközti helyzetet.” (forrás).
- szeptember 9-énaz FKSE nyílt fórumot rendezett, a meghívott vendégek közt volt többek között Dr. habil Csanádi Judit DLA (MKE rektor), Gregor Anikó (adjunktus, ELTE Társadalomtudományi Kar), Szurcsik József (tanszékvezető, MKE-Grafika Szak), Varga Anna Gizella (grafikus). A beszélgetésen Csanádi Judit meglepődött Varga kijelentésén, miszerint a szexuális zaklatásokat tartalmazó mappa nagy részben a tervezőgrafika szakot érinti. Az estén elhangzott a rektor ígérete, hogy elsőként hallgatói fórumot fog összehívni, hogy elinduljon egy beszélgetés erről a súlyos problémáról. Szurcsik Józseffel együtt azt ígérték, hogy teljes erővel fellépnek a visszaélések ellen. A közös munka viszont ezután elmaradt, a rektor nem kereste őket, Varga Anna Gizella ezért 2016. október 10-én levélben érdeklődött a tervezett lépésekről, amelyre választ nem kapott.
- február 2-án a Kelet Kávézóban egy hónapos kiállítás nyílt a Nem Oké! diplomamunka bemutatásával. Még ezen a napon Spronz és Varga nem hivatalos információt kapott arról, hogy 2016 novemberében (tanárokból és két hallgatóból álló) etikai kódex munkacsoport alakult, viszont őket ebbe nem vonták bele. Ennek okán levélben keresték meg a Rektor Asszonyt és korábbi megbeszélésükre hivatkozva kérték, hogy ne hagyják ki őket a protokoll szabályzatot kidolgozó munkacsoportból. Csanádi csak Spronz Júliát invitálta személyes találkozóra, ami Spronz elfoglaltságai miatt nem valósult meg, nem válaszolt a levélre és március 16-ig nem is történt köztük levélváltás.
Mivel a még őszre ígért hallgatói fórum elmaradt, ezért az egyetem néhány hallgatója 2017 márciusában úgy döntött, hogy nem hagyják annyiban az ügyet. Ennek okán nyílt levélben fordultak Csanádi Judit Rektor Asszonyhoz, bízva abban, hogy szakértőket bevonva segít ezen problémák feltárásban és megoldásában; és el tud indítani egy gyökeres változáshoz vezető folyamatot az egyetemükön.
„Sajnáljuk, hogy a készülő szabályzatról csak távoli információink vannak, és ez a munka nem az egyetem nyilvánossága előtt zajlik. Nem előzte meg sem egy hallgatói fórum, sem a hallgatók tapasztalatainak szakértők általi felmérése.” (forrás: Nyílt levél)
Mind a nyílt levelet, mind az ügyet tárgyaló blog címét elküldték a rektornak 2016. március 16-án, tájékoztatva, hogy 2017. március 31-én lezárják az aláírásgyűjtést és aznap – a sajtót is értesítve – 11 órakor személyesen adják át neki a levelet.
2017. március 17-én érkezett válasz a rektortól, aki kijelenti, hogy álláspontja az ügyben nem változott és már dolgozik más egyetemek szakértőivel egy Etikai Kódex kidolgozásán:
„A Szenátus a Kódex kidolgozására bizottságot állított fel, Eperjesi Ági vezetéséve Kicsiny Balázs, Felsmann Tamás, Pongó Zsuzsa, Mányoki Endre, a HÖK küldöttjei, László Eleonóra jogi szakértő és jómagam részvételével azóta dolgozunk. A Kódex az elmúlt hétvégén érte el a mindnyájunk által elfogadható változatát, s tervünk szerint a március végén esedékes Szenátusi Ülés elé tárjuk.” (forrás)
Azt javasolja, várják meg a 10 napon belül esedékes Szenátusi Ülést és ott vitassák meg a fennmaradó problémákat és amennyiben elfogadja a Szenátus az Etikai Kódexet, áprilisban tartsák meg a Fórumot. A levél végén a rektori kabinetvezető a személyes találkozó időpontjának 2017. március 24. péntek 10 órát javasolja.
2017. március 17-én Eperjesi Ágnes, az etikai kódex munkacsoport vezetője csatlakozott a hallgatók nyílt leveléhez, mely a szakértők és hallgatók bevonását kéri, másnap pedig Spronz meg is kapta a készülő etikai kódex szövegét, melyen szakvéleményezést kérnek, és közlik, hogy a kódex a március végén kerül a szenátus elé. Illetve a levélben a rektor egy személyes találkozó időpontját is szorgalmazza.
2017. március 20-án délelőtt az etikai kódex kiküldésre kerül az egyetem polgárai számára: „Ezúton kérek valamennyi oktatót és hallgatót, hogy véleményét és észrevételeit 2017. március 24-én, pénteken délig küldje meg a rektorikabinet@mke.hu címre.”.
2017. március 20-án a hallgatók elkezdik a nyílt levél és a blog címének terjesztését a szociális médiában, estére már egy összefoglaló írás is olvasható az ügyről a >> Magyar Narancs oldalán: A tanárok hatalmi pozíciójából eredő szexuális zaklatás nagyon nem oké.
Eperjesi Ágnes, az etikai kódex munkacsoport vezetője 2017. március 21-én reggel kérte, hogy vegyék vissza az aláírását, mert problémásnak érezi a hallgatók nyilvánossághoz való viszonyát. Azt kifogásolta, hogy a diákok kiposztolták nyílt levelüket a Facebookra (nyílt levél révén azonnal nyilvánosságra hozták a levelet és erről a rektort is értesítették), pedig március 31-ét jelölték meg a sajtónyilvánosság kezdetének. Továbbá szerinte elhallgatták, hogy Spronz Júlia nem válaszolt a februári meghívásra (a blogon több ízben is történt erről bejegyzés). Eperjesi emellett kritizálta, hogy nem tették ki a rektor levelét, amivel az egyetemi polgárok számára megvitatásra küldte az új etikai kódex szövegtervezetét, valamint kifogásolta, hogy nem válaszoltak a rektor levelére (azóta mindezt pótolták).
Március 22-én a hallgatók javaslataikat tartalmazó választ küldtek a rektor levelére, melyben kiemelik, hogy szükség van szakértők bevonására. Továbbra is szeretnék tartani a március 31-ei lezárás tervét, mivel folytatni szeretnék az aláírásgyűjtést, ezért egy későbbi időpontot kérnek.
Még aznap válaszolt a Rektor Asszony az előző levélre, arra kéri a hallgatókat, hogy 2017. március 24-én 12 óráig küldjék meg észrevételeiket, továbbá „március 27-én, a Spronz Júliával egyeztetett időpontban szeretettel várom Önöket.”
Mindeközben március 22-én a 24.hu-n megjelent egy cikk, amelyben arról számolnak be, hogy az ELTÉ-nek lesz egy független egyetemi ombudsmanja a szexizmus és előítéletek miatt, így végre lesz olyan ember, kihez bármilyen visszaélés miatt fordulhatnak majd az egyetem polgárai, és a gátat vet a hatalmi túlkapásoknak is: Szexizmus és előítéletek miatt lesz ombudsmanja az ELTE-nek.
Jelenleg itt tart a Magyar Képzőművészeti Egyetem szexizmus és előítéletek elleni ügye és még koránt sincs vége, hiszen hosszú és sok munkát igénylő folyamatról van szó és valamennyi magyarországi felsőoktatási intézménynek követnie kell. A szóban forgó etikai kódexnek pedig a diákok érdekeit kell képviselnie és a mindennapjaik szerves részévé kell válnia.
Az összefoglalót Fazekas Andrea készítette, 2017.03.24